Tudod, miért fehér a menyasszonyi ruha, mit jelképez a jegygyűrű, vagy hogy miért emeletes az esküvői torta? Bizonyára Te is szeretnél többet megtudni az esküvői hagyományokról. Velünk most Te is a hagyományok nyomába eredhetsz.

 

Tudtad-e…?

 

… hogy mit jelképez a csokor?

A menyasszonyi csokor jelentése a boldogság. Ezért olyan fontos hogy az ara és vőlegény is viseljen belőle – így alakult ki a kitűző viselete. Az ara a szertartás végén hátat fordít a  násznépnek, hátradobja a csokrot a még hajadon lányoknak. – Aki elkapja, az lesz a következő, aki férjhez.

A csokor eldobása az angolszász kultúrából átvett régi hagyomány. A dobócsokor egy külön erre a célra készített virágköltemény, ami akár a menyasszonyi csokor kicsinyített mása is lehet.

 

… hogy miért emelik fel a menyasszonyt?

A küszöb vagy a kapu a közös élet kezdetét szimbolizálja. A párnak együtt kell legyőzni az utolsó akadályt, vagyis, együtt kell megtenniük a nagy lépést az önálló életből a közös házba. Ezzel bizonyítják, hogy készen állnak a közös életre és annak kihívásaira. (Régen úgy hitték, hogy az ártó szellemek kedvenc tartózkodási helyei a ház eldugott részei, bemélyedései és a küszöb alatti részek.)

 

… hogy miért eladó a menyasszony?

Ez a szokás még abból az időkből maradt fenn, mikor az apák leányukért cserébe anyagi javakat kértek az új tulajdonostól, azaz a vőlegénytől. Szerencsére ma már jelentése ettől jelentősen eltér, hisz a menyecske/menyasszonytánc „bevételével” a fiatal pár közös háztartásának felépítéséhez járulnak hozzá a vendégek.

 

… hogy miért emeletes az esküvői torta?

Rómában a torta termékenységi szimbólum volt, ebből adódóan a menyasszony fején egy kisebb tortát törtek szét, hogy biztosított legyen a gyermekáldás a házasságban. A napjainkban divatossá vált emeletes torta eredete a középkori Angliába nyúlik vissza. Az akkori szokás szerint a vendégek tortákat hoztak, melyeket egymásra tettek, és e felett kellett a menyasszonynak és a vőlegénynek az első hitvesi csókot adnia. Később egy cukrászmesternek az az ötlete támadt, hogy a sok egymáson lévő tortát vonják be cukormázzal. Így született meg az első emeletes torta.

 

… hogy mióta van esküvői torta?

Nagy Sándor nem éppen, mint tortafeltaláló ismeretes. Pedig ő rendezte Perzsiában a mai Guinness-rekordokat is megszégyenítő esküvőt, ahol tízezer makedón katona lépett frigyre tízezer perzsa nővel. A katonák fejadagja egy hatvandekás, lapos, gabonából készült kenyér volt. A nagy ünnep tiszteletére azonban a lakodalmi kenyér – mely a mai torta őse – gabonából, mandulából, dióból és szárított gyümölcsből készített, mézes tészta volt. Ezt, hogy még finomabbá tegyék, kettévágták, és egy ánizsból, kecsketúróból és mézből álló krémmel töltötték. A tetején mézbe mártott rózsaszirmok szolgáltak díszként.

 

… hogy mit jelképez a jegygyűrű?

A gyűrű kör alakja a kezdet és vég nélküli örökkévalóságot szimbolizálja. A jegygyűrűt a bal kéz gyűrűs ujjra húzták, mert úgy gondolták, hogy innen egy ér a szívbe jut.

A eljegyzés lényege, hogy jegygyűrűt húz egymás ujjára a menyasszony és a vőlegény. Magyarországon az eljegyzés időtartama alatt a bal, majd az esküvő után a jobb kéz gyűrűsujján viselik a jegygyűrűt.

 

… hogy miért hajtják fel a fátylat?

A menyasszonyi fátyol felemelése a férfi elfogadását jelezte. Bár viccesnek tűnhet, de bizonyos kultúrákban a fátyol felhajtásával a vőlegény ellenőrizte, hogy tényleg azt a hölgyet kapja-e, akinek a kezét megkérte.

 

… hogy miért fehér a menyasszonyi ruha?

A menyasszony ruhája általában fehér színű. Ez a színválasztás az ókori görögök, rómaiak szokásaiban keresendő: a rómaiak ünnepekkor fehérre festett testtel jelentek meg, míg a görögök fehér ruhát öltöttek. A fehér szín maga a tisztaságot, az ártatlanságot, az egyszerűséget, a természetességet és persze az örömöt jelképezi. Magyarországon több helyütt fekete színű volt a menyasszonyi ruha.

 

… hogy miért kell valami régi, valami új, valami kék és valami kölcsön?

Az esküvői szokások közül az abszolút klasszikus Angliából származik: a menyasszonynak esküvője napján viselnie kell magán valami régi és valami új, valami kölcsönkapott és valami kék dolgot. Ha ezt a négyet nem felejti el, esküvője és házassága is boldog lesz! A “régi” a menyasszony eddigi, hajadon életét szimbolizálja, az “új” a most induló szerencsés jövő és a sikeres élet jelképe. A “kölcsönkapott’ a barátságot és a szerelmet jelképezi, mert ugyanúgy vigyáznunk kell ezekre az érzésekre, mint a kölcsönkapott dolgokra, ápolnunk kell őket és törődnünk velük. A “kék” természetesen a hűséget, tisztaságot, az ártatlanságot és a boldogságot jelenti.

 

… hogy miért szórnak rizst?

A rizsszórás természetesen Ázsiából származik: a rizs a bőség, termékenység jelképe.

 

… hogy miért kell zajt csapni?

A porcelán-, pohártörés, az autó hátuljához kötött konzervdobozok mind abból a célból terjedtek el, hogy elűzzék a gonosz szellemeket. Ennek érdekében történik az is, hogy a szakácsnék az ifjú pár előtt mennek be a lakodalmas házba és mindennel, ami a kezük ügyébe esik (pl. fedő, vájling, sodrófa, stb.) nagy zajt csapnak.

 

… ki az úr a házban?

Régen egyértelmű volt, hogy a házasságban a férfi viseli a kalapot, ma már a női egyenjogúságnak köszönhetően azzal is lehet viccelődni, hogy vajon a férj papucsférj lesz-e. Könnyű megállapítani! Mindössze arra kell figyelni, hogy kinek a keze van felül az esküvői torta felvágásakor vagy a templomi esketéskor, és megtudjuk, hogy ki lesz az úr a háznál.
… hogy miért is kell koszorúslány?

A koszorúslányoknak eredetileg az volt a feladatuk, hogy megvédjék a menyasszonyt, ezért mindannyian ugyanolyan ruhát viseltek, hogy ezzel megtévesszék a rossz szellemeket vagy a menyasszony elrablóit.

Másik változat szerint a koszorúslányok a menyasszonnyal egy faluból (városból) származó hajadonok voltak, akiknek az esküvőn nyílt lehetőségük a menyasszony mellett a figyelem középpontjába kerülni és így maguknak férjet találni. Azért viseltek egyforma ruhát, hogy mindannyian egyenlő eséllyel indulhassanak a férjfogásban.

 

… hogy miért nem segíthet a menyasszony ruhája elkészítésében?

A hagyomány szerint annyi könnyet fog az ifjú ara hullatni, ahány öltést ejtett a menyasszonyi ruháján. Viszont, ha a ruhán akárcsak egy öltést is hajadon varr, akkor egy éven belül ő is férjhez megy.

 

… hogy miért nem láthatja a vőlegény a menyasszonyi ruhát?

Szerencsétlenséget hozhat, ha a vőlegény a kikérő előtt meglátja párját fehér ruhában, vagy a menyasszony látja meg a csokrát. Nem láthat az esküvője napján másik menyasszonyt sem, sőt, nem nézhet hátra a menetbe, mivel a múltba merengés nem hoz jót a fiatal pár számára.

Talán ezek a szokások vannak leginkább kiveszőfélben! Egyre több menyasszony a vőlegényével együtt választja ki a ruhát, hiszen elsősorban neki szeretne tetszeni. Ha nem is együtt választják a ruhát, a fotózás általában az esküvő (kikérő) előtt van, így mindenképpen meglátja a vőlegény a menyasszonyát.

Ráadásul manapság szinte mindenhol „futószalagon” zajlanak az esküvők, így a házasságkötő termeknél, templomoknál (de a felkapott fotózási helyszíneken is) biztosan találkoznak a menyasszonyok.

 

… hogy miért kell pénz a menyasszony cipőjébe?

Szokás a menyasszony cipőjébe pénzt rejteni, hogy gazdagságot hozva lépdeljen a házasságba.

 

… hogy mit szimbolizál a gyertyafény keringő?

A gyertyafénykeringő az eddigi különálló élet elbúcsúztatását és a közös élet megkezdését szimbolizálja.

 

… hogy miért kell kisfiúnak ülni a menyasszony ölébe?

Több országban is szokás, hogy a lakodalom alatt egy kisfiút ültetnek a menyasszony ölébe. A fiúgyermek a termékenységen kívül elsősorban a családnév továbbvitelének jelképe. Egy kínai szokás szerint egy kisfiúnak meg kell pördülnie az esküvői ágyon, így biztosítva lesz, hogy az elsőszülött gyermek fiú lesz.